Zöldtetők a nagyvárosban

A zöldtetők nagyvárosokban való megjelenése számos előnnyel járhat az ott lakók számára, de a vidék városokban és falvakban is roppant hasznos lehet. Az alábbiakban éppen ezért összegyűjtöttük miért is éri meg a városi ingatlanok esetén zöldtetőt létesíteni, ha adottak hozzá a lehetőségeink.

Zöldtetők jelentősége a városban

A zöldtetők építése lassacskán az egyedüli módját jelentik a nagyvárosi zöldfelületek növelésének. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a városok központjában csak a megmaradt parkok területén találkozhatunk zöldterülettel, minden mást a betondzsungel váltott fel.

Ráadásul gyakran a városrendezési tervek is csak legfeljebb a régi parkok fenntarthatóságát, felújítását tűzik ki célul, újak létesítésére elvétve akad példa. Ilyen körülmények között a zöldtetők ökológiai szerepe felértékelődik és alapvető szempont, hiszen ökológiai kiegyenlítő funkciót biztosítanak, jelentős mértékben javítva a lakók életminőségét és közvetve anyagi hasznot is hozhatnak.

Miért környezetbarát a télikert?

Energiatakarékosság és beépített terasz

Energiatakarékos télikert építése

A télikertépítés egyik célja, hogy javítsunk otthonunk energiahatékonyságán és energiatakarékosságot érjünk el. A beépített terasz önagában is jelentős rezsiköltség csökkenést eredményezhet, a különféle konstrukciók, az új generációs műanyag ablakok és ajtók, a korszerűsített fűtési rendszer még több előnnyel járhat.

Energiatakarékos nyílászárók

A házhoz épített télikert kiegészítő hőszigetelést és a napenergia hatékony hasznosítását jelenti. A nagy méretű üvegfelületek a modern technológiának köszönhetően a falak hő- és hangszigetelő tulajdonságaival rendelkeznek. Az energiatakarékos ablakprofil lényege, hogy több légkamrából áll, mely minimálisra csökkenti a hőveszteséget.

A műanyag ablakbetétek kialakításakor az energiatakarékosságot többféle konstrukciós elem biztosítja:

• vastag üveglap
• többkamrás üvegbetét
• inert gázkitöltés
• fényvisszaverő borítás.

A tökéletes szigetelést, a hőveszteséget a gumitömítések teszik lehetővé.

Energiatakarékosság télen és nyáron

A téli évszak energiatakarékos rendszere valamelyest különböznek a nyáron szükséges paraméterektől. A téli hónapokban az a cél, hogy a beépített terasz ne veszítsen hőenergiát, a nyári hónapokban pedig az a cél, hogy csak a szükséges mértékű napfény és meleget engedjünk a helyiségbe.

A Budapesten épített télikertek egyik legfontosabb feladata, hogy csökkentse a lakások és lakóházak hőenergia felhasználását.

Kiegészítő energiatakarékosság

A beépített terasz fenntartási költségeinek csökkentésekor a fűtési és hűtési költségek mellett a víz és elektromos áram takarékos felhasználásáról is gondoskodni kell. A minimális energiafelhasználású LED lámpák biztosítják a növények számára szükséges fényt, ugyanakkor minimális az energiafelhasználásuk és nem termelnek hőt.

A költséghatékony kert az öntözővíz felhasználásának mennyiségétől is függ. A saját kútból szerzett víz minősége nem minden esetben felel meg az öntözéshez, ez azonban a megfelelő vízkezeléssel megoldható.

A beépített terasz és a télikert kialakításakor az energiatakarékossági szint a tervező és építő szakemberek hozzáértésén és a felhasznált technikák és anyagok minőségén is múlik.

Vízigényes és szárazságtűrő növények a télikertben

Árnyékolás, fűtés és öntözés

Vízigényes növények a télikertben

A télikert építés megkezdését rengeteg dolog motiválhatja, melyek különböző mértékben befolyásolják a megrendelő terveit. Az egyik ok, ami miatt érdemes lehet megrendelni egy jól legyártott műanyag szerkezetet, hogy létrehozzunk egy gyönyörű virágoskertet, mely egész évben gyönyörködtet. A beépített teraszon vagy a télikertben a legkülönbözőbb növények nevelhetők, de mindegyiknek figyelembe kell venni az igényeit.

Szárazságtűrő vagy vízigényes?

A télikert típusától függően kell a megfelelő növényeket kiválasztani, vagy a növények igényeihez viszonyítva kell alakítani a konstrukciót. Egy déli fekvésű télikert például kiváló plusz hőszigetelő, azonban gyakran előfordulhat a túlmelegedés, ilyenkor árnyékolni kell. A legtöbb melegkedvelő növény számára káros lehet a télikertben kialakuló, árnyékolás nélkül akár a 60-70 C° fokot is elérő hőmérséklet.

Az északi fekvésű télikertben éppen ellenkezőleg, előfordulhatnak olyan időszakok, amikor túl alacsony a hőmérséklet a növények számára, ilyenkor fűtenünk kell azt, ilyen esetben a növények vízigénye is minimális.

Öntözés és vízigény

A modern öntözőrendszer és a megfelelő mennyiségű és minőségű víz feleslegessé teszi azt a kérdést, hogy szárazságtűrő vagy nedvességkedvelő növényt akarunk tartani. A szakszerű árnyékolással, fűtéssel és öntözőrendszerrel ellátott télikertben bármilyen virágot vagy gyümölcsöt sikerrel nevelhetünk.

A logika azt diktálja azonban, hogy az ilyen fantasztikus mikroklímával rendelkező kertben olyan növényeket tartsunk, melyek az adott éghajlati viszonyok között nem képesek szabadon élni. A különleges fajok közül a vízigényesek és a szárazságtűrő pozsgások is lélegzetelállító környezetet teremtenek. A zöld növényvilág fantasztikus felüdülést nyújt a szürke hétköznapokban is.

Milyen vizet használjunk?

Az öntözőrendszerek többsége az ivóvízhálózatban lévő vizet használja. Sajnos nagyon gyakran ennek a víznek a minősége nem csak az emberek szervezetére lehet káros, de a növényekre sincs jó hatással. A túl sok klórt tartalmazó víz elpusztíthatja növényeinket, ezért a télikertben nevelt drága és értékes növények öntözésére használjunk környezetbarát eljárásokkal tisztított, kezelt vizet.

Kerti öntözővíz

Milyen vízzel öntözzük növényeinket?

Öntözővíz növények öntözéséhez

A kerti virágok egészségének megőrzése érdekében az öntözéshez használt víz minőségére is oda kell figyelni. Több kritériumot is figyelembe kell venni, hogy növényeink fejlődése megfelelő legyen.

Az öntözővíz hőmérséklete a talaj és a környezet hőfokára kedvezően kell, hogy hasson. Leginkább a 25 °C körüli öntözővíz alkalmas a növényeink számára. A hideg kútvíznek, különösen déli, meleg órákban, perzselő hatást tulajdonítanak. Lényeges, hogy az öntözővíz és a növényi test hőmérsékleti különbsége ne haladja meg a 10-12 °C-ot.

Szennyeződések az öntözővízben

A lebegő anyagok, szennyeződések, amelyek a vízben találhatók, javíthatják, de egyben ronthatják is minőségét. A 0,1 milliméternél nagyobb szemcséjű hordalék általában káros, mert könnyen és gyorsan ülepedik, ezáltal szűkíti a csatornák, árkok medrét, költségessé teszi a karbantartását. A 0,1-0,005 mm közötti nagyságú szemcsék legtöbbször kevés növényi tápanyagot tartalmaznak, a talaj fizikai sajátságait azonban javítják.

Élő anyagok az öntözővízben

Az élő anyagok a vízben egészségügyi és állategészségügyi szempontból is veszélyesek. Ilyenek a gombák, a baktériumok, az állati kártevők petéi stb.

Az öntözővizet felhasználás előtt tehát meg kell vizsgálni, és csak akkor lehet felhasználni, ha az megfelel a minőségi követelményeknek, mert ellenkező esetben kárt okozhatunk vele. Szükség esetén a vizek fertőtlenítéséről kell gondoskodni.

A vízkezelés módszerei

A szennyezett vizet többféle módszerrel, technológiával kezelhetjük, hogy alkalmas legyen állatok számára ivóvízként. Az egyszerűbb derítőmedencékben természetes anyagok felhasználásával tisztíthatjuk meg olyan mértékben, hogy alkalmas legyen mezőgazdasági alkalmazásra.

A klór-dioxidos fertőtlenítésre akkor van szükség, ha emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet szeretnénk kapni a vízkezelés eredményeként. Az ivóvíz alkalmas növények öntözésére, de csak akkor, ha a klórszármazékoktól ülepítéssel megtisztítottuk, és a megfelelő hőmérsékletre melegítjük.

Fertőtlenítési eljárások és fertőtlenítő szerek

Klór, jód és hőkezelés

Kémiai tisztító- fertőtlenítő szerek

A fertőtlenítés és a sterilizálás, függetlenül attól, hogy klór, klór-dioxid, jód, alkohol vagy egyéb vegyszerek segítségével történik, egy olyan eljárás, mely során elpusztítjuk a kórokozókat. A legtöbb esetben a tökéletes csíramentesítés csak a kombinált módszerek alkalmazásával érhető el. A kiválasztott fertőtlenítő szer és -eljárás nagyban függ attól, hogy milyen környezetben és milyen felületen szeretnénk alkalmazni. A baktériumok típusától és a szennyezettség mértékétől függ a felhasznált fertőtlenítő oldat töménysége és a behatási idő meghatározása is.

Fertőtlenítő módszerek és szerek

A fertőtlenítés régóta alkalmazott módszerei a fizikai módszere, melyeket három fő csoportra oszthatunk:

• mechanikai
• hőfertőtlenítés
• csíramentesítés sugárzó energiával.

A mechanikai fertőtlenítés a tisztítás és a szűrés, melyet ivóvíz tisztításakor alkalmazhatunk. A modern, fordított ozmózis elvén működő szűrőbetétek képesek a kórokozókat is kiszűrni a vízből, így egészséges és csíramentes ivóvizet kapunk.

A hővel történő sterilizációs eljárásokat az élelmiszeriparban is gyakran alkalmazzák, kiválóan alkalmas a fertőzött szerves anyagok elpusztítására is. A hővel történő sterilizálás alábbi módszereit alkalmazzák: pasztörizálás, kifőzés, gőzfertőtlenítő gép, elégetés és izzítás.

A sugárzó energiával történő fertőtlenítési eljárások két alapvető válfaja létezik:

természetes – napfény útján
mesterséges – germicid, kvarc lámpa.

Kémiai fertőtlenítő szerek

A hétköznapi életben a berendezési tárgyak és épületek helyiségeinek fertőtlenítése során az előző, fizikai módszerek közül csak a tisztítás alkalmazható, azonban az nehezen kivitelezhető. A kvarclámpás fertőtlenítést csak olyan helyiségben alkalmazhatjuk, ahol nem tartózkodik beteg, de azokat a helyeket, ahova a fény nem jut el, ezzel a megoldással net csíramentesíthetjük. A tisztításnak jól bevált és széles körben alkalmazott módja a fertőtlenítő szerek használata. A kémiai fertőtlenítő szerek között a klór és annak származékait alkalmazzák a leggyakrabban. A klór-dioxid fertőtlenítő szert például nem csak felületi fertőtlenítésre, hanem ivóvíztisztításra is alkalmazhatjuk. A kémiai sterilizálószerek:

• klór és vegyületei
• jód és vegyületei
• alkoholok
• aldehidek
• oxidáló szerek
• guanidin
• lúgok
• fenolszármazék
• felületaktív szerek.

Szennyvíz tisztítás

Így készül az ivóvíz

Szennyvíz tisztítás és ivóvíz kezelés

Az ivóvízkezelés a szennyvíztisztítással kezdődik és azzal is fejeződik be, hiszen nem mindegy, hogy a vezetékbe kerülő vizet milyen forrásból szerezzük be. A technológiai folyamatok megismerése előtt érdemes meghatározni a szennyvíz fogalmát: a különféle vízhasználatok során keletkező, ásványi és szerves szennyeződéseket tartalmazó víz, amelyet a közüzemi csatornahálózaton külön vagy a csapadékvízzel együtt vezetnek el.

Szennyvíztisztítás

A szennyvíztisztítás a szennyvíz szennyező anyagainak lebontása. Legfontosabb feladata, hogy olyan mértékben eltávolítsa a káros anyagokat és szennyeződéseket, hogy a természet számára ne jelentsen veszélyt.

A szennyvíztisztítást általában három lépésben végzik el:

• első lépés az ülepítés és szűrés, ez egy mechanikai tisztítási eljárás, mely során fizikai módon távolítják el a szennyeződéseket

• a második lépés a biológiai tisztítás, mely során mikroorganizmusok segítségével lebontják a vizet szennyező szerves anyagokat
• harmadik lépésként eltávolítják a vízből az oldott ásványi anyagokat.

A szennyvíz tisztítását követően a megfelelő szűrőberendezések és fertőtlenítőszerek alkalmazásával ivóvíz is előállítható.

A szennyvíz hasznosítása

A szennyvízben található ásványi anyagokat az iparban és a mezőgazdaságban hasznosíthatjuk. A hasznosítás kétféle módon történhet: egyrészt a teljes szennyvizet felhasználhatjuk öntözésre, vagy a megfelelő eljárások segítségével kivonhatjuk belőle a hasznosítható anyagokat.

A mezőgazdasági öntözés egyfajta víztisztításként is alkalmazható, hiszen a nem káros szennyvízben lévő szerves anyagokat a növények lebontják és felhasználják, a víz a talajtakarón átjutva szűrődik és ivóvízként kitermelhető a kutakból.

A szennyvíziszap

A szennyvíztisztítás mellékterméke a szennyvíziszap, mely sűrű ugyan, de folyékony halmazállapotú. A szennyvíziszap egy része hasznosítható, egy része azonban veszélyes hulladéknak minősül, ezért nagy körültekintést igényel a kezelése.

Fűtési rendszerek télikertben, kültéri teraszon

Kültéri teraszok fűtése infrasugárzókkal

A beépített terasz hőmérsékletének szabályozása

Fűtés kell a beépített teraszra is

A télikert vagy a beépített terasz akkor tekinthető befejezettnek, ha a burkolómunkákat követően, a berendezés előtt beszerelésre kerülnek a megfelelő légtechnikai berendezések. A téli hidegben fűteni, a nyári melegben pedig árnyékolni és hűteni kell a nagy üvegfelületekkel rendelkező télikertet. A fűtési rendszer megtervezését és csatlakoztatási lehetőségét a ház rendszerére a télikertépítő szakemberek végzik el, illetve az infrafűtési rendszer kiépítése képezheti villamossági szakeber feladatás is keresőmarketing tanácsadás mellett.

Központi fűtés és infrafűtés hősugárzókkal

A télikert a lakóház része, ezért általában az tűnik logikusnak, hogy az épületben, a már meglévő rendszert bővítsük ki, amennyiben ez lehetséges. A központi fűtés lényege, hogy egy központi egység szolgáltatja a hőenergiát, ez a kazán működhet gázzal, fával, elektromos árammal is, a hőt pedig csővezetéken keresztül szállítják a távolabbi helyiségekbe, általában vízközeg segítségével. A teraszon vagy a télikertben a radiátor vagy más nevén fűtőtest adja le a hőt. A vízközeggel működő központi fűtés egyenlően osztja el a ház különböző pontjain a meleget.

Elektromos fűtőtestek a télikertben

Az elektromos fűtés terén a az elterjedt megoldás a fűtőszálas berendezések használata. Hősugárzókat vagy hőágyúkat az üvegházak felfűtésére alkalmaznak, de csak rendkívüli esetben, mivel rendkívül költséges és nem hatékony az energiafelhasználása. Az utóbbi időben a télikertek esetében elterjed a Split klíma alkalmazása, ez egy olyan berendezés, amely nyáron légkondicionáló berendezésként működik, télen viszont képes meleg levegőt fújni a helyiségbe. Az elektromos, légfúvásos berendezések akkor a leghatékonyabbal és takarékosak, ha a központi fűtés mellett alkalmazzuk, leginkább akkor van szükség ilyen eszközre, ha a beépített terasz lakószobaként funkcionál.

Fűtés infravörös sugárzókkal

Kültéri teraszok fűtése

Erre a célra az infrasugárzók felelnek meg leginkább. Az infravörös fényt - hősugárzást - kibocsátó ilyen fűtőtestek alkalmazása esetében a hőáram nem a felfelé távozó levegőt melegíti fel (ez energiapocsékolás lenne), hanem a légtéren zavartalanul áthatolva közvetlenül a teraszon lévő emberi testeket melegíti - ezzel kellemes hangulatot is biztosítva. A fedett vagy kültéri teraszokon az infrasugárzó a vendéglátóipari egységek alapfelszerelése.

• A vendéglátóiparban kültéri teraszok fűtése
  

A klímaberendezés beépítése több előnnyel is jár:

• képes hűteni és fűteni
• szárító üzemmódban is működhet (a helyiség hőmérséklete nem változik)
• automatikusan tartja a beállított hőmérsékletet.

Fa tüzelésű kandalló a télikertben

Melegpadlós fűtés

A lakóhelyiségek fűtésére az egyik legjobb megoldás a melegpadlós fűtési rendszer. Mivel az emberek számára a láb hőérzetének biztosítása nagyon fontos, ezért a padlófűtéssel rendelkező helyiségek sokkal kellemesebbnek tűnnek. A padlófűtés ellen leginkább az szól, hogy nincs hagyománya Magyarországon, valamint bonyolult, de megvalósítható, többnyomású, több-hőmérsékletű rendszert kell kiépíteni. A radiátorokban a víz ideális hőmérséklete 70C körül van, míg a padlófűtésnél a 30-40C az ideális.

Minden télikert egyedi fűtési megoldást igényel, mely függ a már meglévő rendszertől és az épület adottságaitól. A télikert építés során a szakember határozza meg a megrendelő igényei szerint az alkalmazandó fűtési típust.