Kerti öntözővíz

Milyen vízzel öntözzük növényeinket?

Öntözővíz növények öntözéséhez

A kerti virágok egészségének megőrzése érdekében az öntözéshez használt víz minőségére is oda kell figyelni. Több kritériumot is figyelembe kell venni, hogy növényeink fejlődése megfelelő legyen.

Az öntözővíz hőmérséklete a talaj és a környezet hőfokára kedvezően kell, hogy hasson. Leginkább a 25 °C körüli öntözővíz alkalmas a növényeink számára. A hideg kútvíznek, különösen déli, meleg órákban, perzselő hatást tulajdonítanak. Lényeges, hogy az öntözővíz és a növényi test hőmérsékleti különbsége ne haladja meg a 10-12 °C-ot.

Szennyeződések az öntözővízben

A lebegő anyagok, szennyeződések, amelyek a vízben találhatók, javíthatják, de egyben ronthatják is minőségét. A 0,1 milliméternél nagyobb szemcséjű hordalék általában káros, mert könnyen és gyorsan ülepedik, ezáltal szűkíti a csatornák, árkok medrét, költségessé teszi a karbantartását. A 0,1-0,005 mm közötti nagyságú szemcsék legtöbbször kevés növényi tápanyagot tartalmaznak, a talaj fizikai sajátságait azonban javítják.

Élő anyagok az öntözővízben

Az élő anyagok a vízben egészségügyi és állategészségügyi szempontból is veszélyesek. Ilyenek a gombák, a baktériumok, az állati kártevők petéi stb.

Az öntözővizet felhasználás előtt tehát meg kell vizsgálni, és csak akkor lehet felhasználni, ha az megfelel a minőségi követelményeknek, mert ellenkező esetben kárt okozhatunk vele. Szükség esetén a vizek fertőtlenítéséről kell gondoskodni.

A vízkezelés módszerei

A szennyezett vizet többféle módszerrel, technológiával kezelhetjük, hogy alkalmas legyen állatok számára ivóvízként. Az egyszerűbb derítőmedencékben természetes anyagok felhasználásával tisztíthatjuk meg olyan mértékben, hogy alkalmas legyen mezőgazdasági alkalmazásra.

A klór-dioxidos fertőtlenítésre akkor van szükség, ha emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet szeretnénk kapni a vízkezelés eredményeként. Az ivóvíz alkalmas növények öntözésére, de csak akkor, ha a klórszármazékoktól ülepítéssel megtisztítottuk, és a megfelelő hőmérsékletre melegítjük.

Fertőtlenítési eljárások és fertőtlenítő szerek

Klór, jód és hőkezelés

Kémiai tisztító- fertőtlenítő szerek

A fertőtlenítés és a sterilizálás, függetlenül attól, hogy klór, klór-dioxid, jód, alkohol vagy egyéb vegyszerek segítségével történik, egy olyan eljárás, mely során elpusztítjuk a kórokozókat. A legtöbb esetben a tökéletes csíramentesítés csak a kombinált módszerek alkalmazásával érhető el. A kiválasztott fertőtlenítő szer és -eljárás nagyban függ attól, hogy milyen környezetben és milyen felületen szeretnénk alkalmazni. A baktériumok típusától és a szennyezettség mértékétől függ a felhasznált fertőtlenítő oldat töménysége és a behatási idő meghatározása is.

Fertőtlenítő módszerek és szerek

A fertőtlenítés régóta alkalmazott módszerei a fizikai módszere, melyeket három fő csoportra oszthatunk:

• mechanikai
• hőfertőtlenítés
• csíramentesítés sugárzó energiával.

A mechanikai fertőtlenítés a tisztítás és a szűrés, melyet ivóvíz tisztításakor alkalmazhatunk. A modern, fordított ozmózis elvén működő szűrőbetétek képesek a kórokozókat is kiszűrni a vízből, így egészséges és csíramentes ivóvizet kapunk.

A hővel történő sterilizációs eljárásokat az élelmiszeriparban is gyakran alkalmazzák, kiválóan alkalmas a fertőzött szerves anyagok elpusztítására is. A hővel történő sterilizálás alábbi módszereit alkalmazzák: pasztörizálás, kifőzés, gőzfertőtlenítő gép, elégetés és izzítás.

A sugárzó energiával történő fertőtlenítési eljárások két alapvető válfaja létezik:

természetes – napfény útján
mesterséges – germicid, kvarc lámpa.

Kémiai fertőtlenítő szerek

A hétköznapi életben a berendezési tárgyak és épületek helyiségeinek fertőtlenítése során az előző, fizikai módszerek közül csak a tisztítás alkalmazható, azonban az nehezen kivitelezhető. A kvarclámpás fertőtlenítést csak olyan helyiségben alkalmazhatjuk, ahol nem tartózkodik beteg, de azokat a helyeket, ahova a fény nem jut el, ezzel a megoldással net csíramentesíthetjük. A tisztításnak jól bevált és széles körben alkalmazott módja a fertőtlenítő szerek használata. A kémiai fertőtlenítő szerek között a klór és annak származékait alkalmazzák a leggyakrabban. A klór-dioxid fertőtlenítő szert például nem csak felületi fertőtlenítésre, hanem ivóvíztisztításra is alkalmazhatjuk. A kémiai sterilizálószerek:

• klór és vegyületei
• jód és vegyületei
• alkoholok
• aldehidek
• oxidáló szerek
• guanidin
• lúgok
• fenolszármazék
• felületaktív szerek.