Miért környezetbarát a télikert?

Energiatakarékosság és beépített terasz

Energiatakarékos télikert építése

A télikertépítés egyik célja, hogy javítsunk otthonunk energiahatékonyságán és energiatakarékosságot érjünk el. A beépített terasz önagában is jelentős rezsiköltség csökkenést eredményezhet, a különféle konstrukciók, az új generációs műanyag ablakok és ajtók, a korszerűsített fűtési rendszer még több előnnyel járhat.

Energiatakarékos nyílászárók

A házhoz épített télikert kiegészítő hőszigetelést és a napenergia hatékony hasznosítását jelenti. A nagy méretű üvegfelületek a modern technológiának köszönhetően a falak hő- és hangszigetelő tulajdonságaival rendelkeznek. Az energiatakarékos ablakprofil lényege, hogy több légkamrából áll, mely minimálisra csökkenti a hőveszteséget.

A műanyag ablakbetétek kialakításakor az energiatakarékosságot többféle konstrukciós elem biztosítja:

• vastag üveglap
• többkamrás üvegbetét
• inert gázkitöltés
• fényvisszaverő borítás.

A tökéletes szigetelést, a hőveszteséget a gumitömítések teszik lehetővé.

Energiatakarékosság télen és nyáron

A téli évszak energiatakarékos rendszere valamelyest különböznek a nyáron szükséges paraméterektől. A téli hónapokban az a cél, hogy a beépített terasz ne veszítsen hőenergiát, a nyári hónapokban pedig az a cél, hogy csak a szükséges mértékű napfény és meleget engedjünk a helyiségbe.

A Budapesten épített télikertek egyik legfontosabb feladata, hogy csökkentse a lakások és lakóházak hőenergia felhasználását.

Kiegészítő energiatakarékosság

A beépített terasz fenntartási költségeinek csökkentésekor a fűtési és hűtési költségek mellett a víz és elektromos áram takarékos felhasználásáról is gondoskodni kell. A minimális energiafelhasználású LED lámpák biztosítják a növények számára szükséges fényt, ugyanakkor minimális az energiafelhasználásuk és nem termelnek hőt.

A költséghatékony kert az öntözővíz felhasználásának mennyiségétől is függ. A saját kútból szerzett víz minősége nem minden esetben felel meg az öntözéshez, ez azonban a megfelelő vízkezeléssel megoldható.

A beépített terasz és a télikert kialakításakor az energiatakarékossági szint a tervező és építő szakemberek hozzáértésén és a felhasznált technikák és anyagok minőségén is múlik.

Vízigényes és szárazságtűrő növények a télikertben

Árnyékolás, fűtés és öntözés

Vízigényes növények a télikertben

A télikert építés megkezdését rengeteg dolog motiválhatja, melyek különböző mértékben befolyásolják a megrendelő terveit. Az egyik ok, ami miatt érdemes lehet megrendelni egy jól legyártott műanyag szerkezetet, hogy létrehozzunk egy gyönyörű virágoskertet, mely egész évben gyönyörködtet. A beépített teraszon vagy a télikertben a legkülönbözőbb növények nevelhetők, de mindegyiknek figyelembe kell venni az igényeit.

Szárazságtűrő vagy vízigényes?

A télikert típusától függően kell a megfelelő növényeket kiválasztani, vagy a növények igényeihez viszonyítva kell alakítani a konstrukciót. Egy déli fekvésű télikert például kiváló plusz hőszigetelő, azonban gyakran előfordulhat a túlmelegedés, ilyenkor árnyékolni kell. A legtöbb melegkedvelő növény számára káros lehet a télikertben kialakuló, árnyékolás nélkül akár a 60-70 C° fokot is elérő hőmérséklet.

Az északi fekvésű télikertben éppen ellenkezőleg, előfordulhatnak olyan időszakok, amikor túl alacsony a hőmérséklet a növények számára, ilyenkor fűtenünk kell azt, ilyen esetben a növények vízigénye is minimális.

Öntözés és vízigény

A modern öntözőrendszer és a megfelelő mennyiségű és minőségű víz feleslegessé teszi azt a kérdést, hogy szárazságtűrő vagy nedvességkedvelő növényt akarunk tartani. A szakszerű árnyékolással, fűtéssel és öntözőrendszerrel ellátott télikertben bármilyen virágot vagy gyümölcsöt sikerrel nevelhetünk.

A logika azt diktálja azonban, hogy az ilyen fantasztikus mikroklímával rendelkező kertben olyan növényeket tartsunk, melyek az adott éghajlati viszonyok között nem képesek szabadon élni. A különleges fajok közül a vízigényesek és a szárazságtűrő pozsgások is lélegzetelállító környezetet teremtenek. A zöld növényvilág fantasztikus felüdülést nyújt a szürke hétköznapokban is.

Milyen vizet használjunk?

Az öntözőrendszerek többsége az ivóvízhálózatban lévő vizet használja. Sajnos nagyon gyakran ennek a víznek a minősége nem csak az emberek szervezetére lehet káros, de a növényekre sincs jó hatással. A túl sok klórt tartalmazó víz elpusztíthatja növényeinket, ezért a télikertben nevelt drága és értékes növények öntözésére használjunk környezetbarát eljárásokkal tisztított, kezelt vizet.

A föld vízkészlete

A vízkészlet származása

A föld vízkészkete

Földünk és testünk túlnyomó része víz, a föld vízkészletének pontos meghatározására mégsem született egységes és pontos meghatározás. A vízkészlet alkotórészeinek mennyiségeit nagyjából megfelelő pontosséggal, azonban a litoszféra mélyebb rétegeinek vízkészleét illetően csak durva becslésekkel rendelkezünk.

A vízkészlet mennyiségének jelenleg érvényes becslése:

• litoszféra (kötött víz) – 253 900 köbkilométer
• litoszféra (szabad víz) – 8060
• viágóceán – 1 348 000 (a föld vízkészletének 82%-a)
• sarkvidéki és magashegyi jég – 27 820
• édesvizű tavak – 125
• sós tavak – 100
• vízfolyások – 1,25
• élőlények – 1,13
• légkör – 12,3
• Összesen 1 638 020 köbkilométer.

Hogyan oszlik el a vízkészlet?

A vízkészlet alapvető arányai mindenképpen világosak: a vizek túlnyomó része az óceánokban hullámzik, s emellett csak a litoszféra kötött, a körforgásból kieső vize képvisel jelentékeny hányadot. Ez utóbbi bizonytalan ismeretét jelzi, hogy vannak becslések, amelyek a fent említett mértéknél 3-4szer többre teszik.

A jég zöme az antarktiszi és grönlandi jégtakaróban van, s jóllehet ez az óceán vizének csak 2%-a, ahhoz mégis elég tekintélyes mennyiségű, hogy jelentékeny olvadás esetén észrevehető általános tengevízszint-emelkedést okozzon.

Teljes olvadás esetén körülbelül 70 méterrel emelné az óceánok szintjét.

A vízkészlet kialakulása

Jelenlegi tudásunk szerint a Föld vízkészlete égitestünk belső anyagainak gázleadása révén alakult ki. Általában ez a folyamat teremtette meg az égitestek korai, primitív légkörét, amelynek bolygónk anyagi összetétele következtében a vízgőz jelentős összetevője volt. A gázburkot főként a vulkanizmus termelte. A légkörbe került vízgőz kisebb-nagyobb része, a környezeti hőmérséklettől függően cseppfolyós állapotban halmozódott fel a felszínen, illetve annak közelében. A föld kérgének megszilárdulása utáni időkben a vulkáni tevékenység lelassult, a keletkezett víz egy része fotodisszociáció útján elbomlott, mindaddig, míg az ózonpajzs létre nem jött.

Ezután a víz felbomlása és a vulkáni tevékenység is elhanyagolható mennyiségűre csökkent.

Napjainkban a vulkánokból évente kikerülő új vízmennyiség 0,1 köbkilométerre tehető, ezt egyes tudósok juvenilisnek, újonnan született víznek nevezik.

Kerti öntözővíz

Milyen vízzel öntözzük növényeinket?

Öntözővíz növények öntözéséhez

A kerti virágok egészségének megőrzése érdekében az öntözéshez használt víz minőségére is oda kell figyelni. Több kritériumot is figyelembe kell venni, hogy növényeink fejlődése megfelelő legyen.

Az öntözővíz hőmérséklete a talaj és a környezet hőfokára kedvezően kell, hogy hasson. Leginkább a 25 °C körüli öntözővíz alkalmas a növényeink számára. A hideg kútvíznek, különösen déli, meleg órákban, perzselő hatást tulajdonítanak. Lényeges, hogy az öntözővíz és a növényi test hőmérsékleti különbsége ne haladja meg a 10-12 °C-ot.

Szennyeződések az öntözővízben

A lebegő anyagok, szennyeződések, amelyek a vízben találhatók, javíthatják, de egyben ronthatják is minőségét. A 0,1 milliméternél nagyobb szemcséjű hordalék általában káros, mert könnyen és gyorsan ülepedik, ezáltal szűkíti a csatornák, árkok medrét, költségessé teszi a karbantartását. A 0,1-0,005 mm közötti nagyságú szemcsék legtöbbször kevés növényi tápanyagot tartalmaznak, a talaj fizikai sajátságait azonban javítják.

Élő anyagok az öntözővízben

Az élő anyagok a vízben egészségügyi és állategészségügyi szempontból is veszélyesek. Ilyenek a gombák, a baktériumok, az állati kártevők petéi stb.

Az öntözővizet felhasználás előtt tehát meg kell vizsgálni, és csak akkor lehet felhasználni, ha az megfelel a minőségi követelményeknek, mert ellenkező esetben kárt okozhatunk vele. Szükség esetén a vizek fertőtlenítéséről kell gondoskodni.

A vízkezelés módszerei

A szennyezett vizet többféle módszerrel, technológiával kezelhetjük, hogy alkalmas legyen állatok számára ivóvízként. Az egyszerűbb derítőmedencékben természetes anyagok felhasználásával tisztíthatjuk meg olyan mértékben, hogy alkalmas legyen mezőgazdasági alkalmazásra.

A klór-dioxidos fertőtlenítésre akkor van szükség, ha emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet szeretnénk kapni a vízkezelés eredményeként. Az ivóvíz alkalmas növények öntözésére, de csak akkor, ha a klórszármazékoktól ülepítéssel megtisztítottuk, és a megfelelő hőmérsékletre melegítjük.

Fertőtlenítési eljárások és fertőtlenítő szerek

Klór, jód és hőkezelés

Kémiai tisztító- fertőtlenítő szerek

A fertőtlenítés és a sterilizálás, függetlenül attól, hogy klór, klór-dioxid, jód, alkohol vagy egyéb vegyszerek segítségével történik, egy olyan eljárás, mely során elpusztítjuk a kórokozókat. A legtöbb esetben a tökéletes csíramentesítés csak a kombinált módszerek alkalmazásával érhető el. A kiválasztott fertőtlenítő szer és -eljárás nagyban függ attól, hogy milyen környezetben és milyen felületen szeretnénk alkalmazni. A baktériumok típusától és a szennyezettség mértékétől függ a felhasznált fertőtlenítő oldat töménysége és a behatási idő meghatározása is.

Fertőtlenítő módszerek és szerek

A fertőtlenítés régóta alkalmazott módszerei a fizikai módszere, melyeket három fő csoportra oszthatunk:

• mechanikai
• hőfertőtlenítés
• csíramentesítés sugárzó energiával.

A mechanikai fertőtlenítés a tisztítás és a szűrés, melyet ivóvíz tisztításakor alkalmazhatunk. A modern, fordított ozmózis elvén működő szűrőbetétek képesek a kórokozókat is kiszűrni a vízből, így egészséges és csíramentes ivóvizet kapunk.

A hővel történő sterilizációs eljárásokat az élelmiszeriparban is gyakran alkalmazzák, kiválóan alkalmas a fertőzött szerves anyagok elpusztítására is. A hővel történő sterilizálás alábbi módszereit alkalmazzák: pasztörizálás, kifőzés, gőzfertőtlenítő gép, elégetés és izzítás.

A sugárzó energiával történő fertőtlenítési eljárások két alapvető válfaja létezik:

természetes – napfény útján
mesterséges – germicid, kvarc lámpa.

Kémiai fertőtlenítő szerek

A hétköznapi életben a berendezési tárgyak és épületek helyiségeinek fertőtlenítése során az előző, fizikai módszerek közül csak a tisztítás alkalmazható, azonban az nehezen kivitelezhető. A kvarclámpás fertőtlenítést csak olyan helyiségben alkalmazhatjuk, ahol nem tartózkodik beteg, de azokat a helyeket, ahova a fény nem jut el, ezzel a megoldással net csíramentesíthetjük. A tisztításnak jól bevált és széles körben alkalmazott módja a fertőtlenítő szerek használata. A kémiai fertőtlenítő szerek között a klór és annak származékait alkalmazzák a leggyakrabban. A klór-dioxid fertőtlenítő szert például nem csak felületi fertőtlenítésre, hanem ivóvíztisztításra is alkalmazhatjuk. A kémiai sterilizálószerek:

• klór és vegyületei
• jód és vegyületei
• alkoholok
• aldehidek
• oxidáló szerek
• guanidin
• lúgok
• fenolszármazék
• felületaktív szerek.