2019. április 16., kedd

Vízigényes és szárazságtűrő növények a télikertben

Árnyékolás, fűtés és öntözés


Növények öntözés kert
Vízigényes növények a télikertben
A télikert építés megkezdését rengeteg dolog motiválhatja, melyek különböző mértékben befolyásolják a megrendelő terveit. Az egyik ok, ami miatt érdemes lehet megrendelni egy jól legyártott műanyag szerkezetet, hogy létrehozzunk egy gyönyörű virágoskertet, mely egész évben gyönyörködtet. A beépített teraszon vagy a télikertben a legkülönbözőbb növények nevelhetők, de mindegyiknek figyelembe kell venni az igényeit.


Szárazságtűrő vagy vízigényes?


A télikert típusától függően kell a megfelelő növényeket kiválasztani, vagy a növények igényeihez viszonyítva kell alakítani a konstrukciót. Egy déli fekvésű télikert például kiváló plusz hőszigetelő, azonban gyakran előfordulhat a túlmelegedés, ilyenkor árnyékolni kell. A legtöbb melegkedvelő növény számára káros lehet a télikertben kialakuló, árnyékolás nélkül akár a 60-70 C° fokot is elérő hőmérséklet.

Az északi fekvésű télikertben éppen ellenkezőleg, előfordulhatnak olyan időszakok, amikor túl alacsony a hőmérséklet a növények számára, ilyenkor fűtenünk kell azt, ilyen esetben a növények vízigénye is minimális.


Öntözés és vízigény


A modern öntözőrendszer és a megfelelő mennyiségű és minőségű víz feleslegessé teszi azt a kérdést, hogy szárazságtűrő vagy nedvességkedvelő növényt akarunk tartani. A szakszerű árnyékolással, fűtéssel és öntözőrendszerrel ellátott télikertben bármilyen virágot vagy gyümölcsöt sikerrel nevelhetünk.

A logika azt diktálja azonban, hogy az ilyen fantasztikus mikroklímával rendelkező kertben olyan növényeket tartsunk, melyek az adott éghajlati viszonyok között nem képesek szabadon élni. A különleges fajok közül a vízigényesek és a szárazságtűrő pozsgások is lélegzetelállító környezetet teremtenek. A zöld növényvilág fantasztikus felüdülést nyújt a szürke hétköznapokban is.


Milyen vizet használjunk?


Az öntözőrendszerek többsége az ivóvízhálózatban lévő vizet használja. Sajnos nagyon gyakran ennek a víznek a minősége nem csak az emberek szervezetére lehet káros, de a növényekre sincs jó hatással. A túl sok klórt tartalmazó víz elpusztíthatja növényeinket, ezért a télikertben nevelt drága és értékes növények öntözésére használjunk környezetbarát eljárásokkal tisztított, kezelt vizet.

2019. április 4., csütörtök

A föld vízkészlete

A vízkészlet származása

Vízkészlet a földön
A föld vízkészkete

Földünk és testünk túlnyomó része víz, a föld vízkészletének pontos meghatározására mégsem született egységes és pontos meghatározás. A vízkészlet alkotórészeinek mennyiségeit nagyjából megfelelő pontosséggal, azonban a litoszféra mélyebb rétegeinek vízkészleét illetően csak durva becslésekkel rendelkezünk.

A vízkészlet mennyiségének jelenleg érvényes becslése:


  • litoszféra (kötött víz) – 253 900 köbkilométer
  • litoszféra (szabad víz) – 8060
  • viágóceán – 1 348 000 (a föld vízkészletének 82%-a)
  • sarkvidéki és magashegyi jég – 27 820
  • édesvizű tavak – 125
  • sós tavak – 100
  • vízfolyások – 1,25
  • élőlények – 1,13
  • légkör – 12,3
  • Összesen 1 638 020 köbkilométer.

Hogyan oszlik el a vízkészlet?


A vízkészlet alapvető arányai mindenképpen világosak: a vizek túlnyomó része az óceánokban hullámzik, s emellett csak a litoszféra kötött, a körforgásból kieső vize képvisel jelentékeny hányadot. Ez utóbbi bizonytalan ismeretét jelzi, hogy vannak becslések, amelyek a fent említett mértéknél 3-4szer többre teszik.

A jég zöme az antarktiszi és grönlandi jégtakaróban van, s jóllehet ez az óceán vizének csak 2%-a, ahhoz mégis elég tekintélyes mennyiségű, hogy jelentékeny olvadás esetén észrevehető általános tengevízszint-emelkedést okozzon.

Teljes olvadás esetén körülbelül 70 méterrel emelné az óceánok szintjét.

A vízkészlet kialakulása


Jelenlegi tudásunk szerint a Föld vízkészlete égitestünk belső anyagainak gázleadása révén alakult ki. Általában ez a folyamat teremtette meg az égitestek korai, primitív légkörét, amelynek bolygónk anyagi összetétele következtében a vízgőz jelentős összetevője volt. A gázburkot főként a vulkanizmus termelte. A légkörbe került vízgőz kisebb-nagyobb része, a környezeti hőmérséklettől függően cseppfolyós állapotban halmozódott fel a felszínen, illetve annak közelében. A föld kérgének megszilárdulása utáni időkben a vulkáni tevékenység lelassult, a keletkezett víz egy része fotodisszociáció útján elbomlott, mindaddig, míg az ózonpajzs létre nem jött.

Ezután a víz felbomlása és a vulkáni tevékenység is elhanyagolható mennyiségűre csökkent.

Napjainkban a vulkánokból évente kikerülő új vízmennyiség 0,1 köbkilométerre tehető, ezt egyes tudósok juvenilisnek, újonnan született víznek nevezik.

2019. február 12., kedd

Kerti öntözővíz

Milyen vízzel öntözzük növényeinket?


Öntözővíz kezelése
Öntözővíz növények öntözéséhez
A kerti virágok egészségének megőrzése érdekében az öntözéshez használt víz minőségére is oda kell figyelni. Több kritériumot is figyelembe kell venni, hogy növényeink fejlődése megfelelő legyen.

Az öntözővíz hőmérséklete a talaj és a környezet hőfokára kedvezően kell, hogy hasson. Leginkább a 25 °C körüli öntözővíz alkalmas a növényeink számára. A hideg kútvíznek, különösen déli, meleg órákban, perzselő hatást tulajdonítanak. Lényeges, hogy az öntözővíz és a növényi test hőmérsékleti különbsége ne haladja meg a 10-12 °C-ot.

Szennyeződések az öntözővízben


A lebegő anyagok, szennyeződések, amelyek a vízben találhatók, javíthatják, de egyben ronthatják is minőségét. A 0,1 milliméternél nagyobb szemcséjű hordalék általában káros, mert könnyen és gyorsan ülepedik, ezáltal szűkíti a csatornák, árkok medrét, költségessé teszi a karbantartását. A 0,1-0,005 mm közötti nagyságú szemcsék legtöbbször kevés növényi tápanyagot tartalmaznak, a talaj fizikai sajátságait azonban javítják.

Élő anyagok az öntözővízben


Az élő anyagok a vízben egészségügyi és állategészségügyi szempontból is veszélyesek. Ilyenek a gombák, a baktériumok, az állati kártevők petéi stb.

Az öntözővizet felhasználás előtt tehát meg kell vizsgálni, és csak akkor lehet felhasználni, ha az megfelel a minőségi követelményeknek, mert ellenkező esetben kárt okozhatunk vele. Szükség esetén a vizek fertőtlenítéséről kell gondoskodni.

A vízkezelés módszerei


A szennyezett vizet többféle módszerrel, technológiával kezelhetjük, hogy alkalmas legyen állatok számára ivóvízként. Az egyszerűbb derítőmedencékben természetes anyagok felhasználásával tisztíthatjuk meg olyan mértékben, hogy alkalmas legyen mezőgazdasági alkalmazásra.

A klór-dioxidos fertőtlenítésre akkor van szükség, ha emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet szeretnénk kapni a vízkezelés eredményeként. Az ivóvíz alkalmas növények öntözésére, de csak akkor, ha a klórszármazékoktól ülepítéssel megtisztítottuk, és a megfelelő hőmérsékletre melegítjük.

2019. január 17., csütörtök

Fertőtlenítési eljárások és fertőtlenítő szerek

Klór, jód és hőkezelés


Fertőtlenítő szer
Kémiai tisztító- fertőtlenítő szerek
A fertőtlenítés és a sterilizálás, függetlenül attól, hogy klór, klór-dioxid, jód, alkohol vagy egyéb vegyszerek segítségével történik, egy olyan eljárás, mely során elpusztítjuk a kórokozókat. A legtöbb esetben a tökéletes csíramentesítés csak a kombinált módszerek alkalmazásával érhető el. A kiválasztott fertőtlenítő szer és -eljárás nagyban függ attól, hogy milyen környezetben és milyen felületen szeretnénk alkalmazni. A baktériumok típusától és a szennyezettség mértékétől függ a felhasznált fertőtlenítő oldat töménysége és a behatási idő meghatározása is.

Fertőtlenítő módszerek és szerek


A fertőtlenítés régóta alkalmazott módszerei a fizikai módszere, melyeket három fő csoportra oszthatunk:

  • mechanikai
  • hőfertőtlenítés
  • csíramentesítés sugárzó energiával.

A mechanikai fertőtlenítés a tisztítás és a szűrés, melyet ivóvíz tisztításakor alkalmazhatunk. A modern, fordított ozmózis elvén működő szűrőbetétek képesek a kórokozókat is kiszűrni a vízből, így egészséges és csíramentes ivóvizet kapunk.

A hővel történő sterilizációs eljárásokat az élelmiszeriparban is gyakran alkalmazzák, kiválóan alkalmas a fertőzött szerves anyagok elpusztítására is. A hővel történő sterilizálás alábbi módszereit alkalmazzák: pasztörizálás, kifőzés, gőzfertőtlenítő gép, elégetés és izzítás.

A sugárzó energiával történő fertőtlenítési eljárások két alapvető válfaja létezik:


természetes – napfény útján
mesterséges – germicid, kvarc lámpa.

Kémiai fertőtlenítő szerek


A hétköznapi életben a berendezési tárgyak és épületek helyiségeinek fertőtlenítése során az előző, fizikai módszerek közül csak a tisztítás alkalmazható, azonban az nehezen kivitelezhető. A kvarclámpás fertőtlenítést csak olyan helyiségben alkalmazhatjuk, ahol nem tartózkodik beteg, de azokat a helyeket, ahova a fény nem jut el, ezzel a megoldással net csíramentesíthetjük. A tisztításnak jól bevált és széles körben alkalmazott módja a fertőtlenítő szerek használata. A kémiai fertőtlenítő szerek között a klór és annak származékait alkalmazzák a leggyakrabban. A klór-dioxid fertőtlenítő szert például nem csak felületi fertőtlenítésre, hanem ivóvíztisztításra is alkalmazhatjuk. A kémiai sterilizálószerek:

  • klór és vegyületei
  • jód és vegyületei
  • alkoholok
  • aldehidek
  • oxidáló szerek
  • guanidin
  • lúgok
  • fenolszármazék
  • felületaktív szerek.

2018. december 1., szombat

Szennyvíz tisztítás

Így készül az ivóvíz


szennyvíztisztító üzem
Szennyvíz tisztítás és ivóvíz kezelés
Az ivóvízkezelés a szennyvíztisztítással kezdődik és azzal is fejeződik be, hiszen nem mindegy, hogy a vezetékbe kerülő vizet milyen forrásból szerezzük be. A technológiai folyamatok megismerése előtt érdemes meghatározni a szennyvíz fogalmát: a különféle vízhasználatok során keletkező, ásványi és szerves szennyeződéseket tartalmazó víz, amelyet a közüzemi csatornahálózaton külön vagy a csapadékvízzel együtt vezetnek el.

Szennyvíztisztítás


A szennyvíztisztítás a szennyvíz szennyező anyagainak lebontása. Legfontosabb feladata, hogy olyan mértékben eltávolítsa a káros anyagokat és szennyeződéseket, hogy a természet számára ne jelentsen veszélyt.

A szennyvíztisztítást általában három lépésben végzik el:

  • első lépés az ülepítés és szűrés, ez egy mechanikai tisztítási eljárás, mely során fizikai módon távolítják el a szennyeződéseket
  • a második lépés a biológiai tisztítás, mely során mikroorganizmusok segítségével lebontják a vizet szennyező szerves anyagokat
  • harmadik lépésként eltávolítják a vízből az oldott ásványi anyagokat.

A szennyvíz tisztítását követően a megfelelő szűrőberendezések és fertőtlenítőszerek alkalmazásával ivóvíz is előállítható.

A szennyvíz hasznosítása


A szennyvízben található ásványi anyagokat az iparban és a mezőgazdaságban hasznosíthatjuk. A hasznosítás kétféle módon történhet: egyrészt a teljes szennyvizet felhasználhatjuk öntözésre, vagy a megfelelő eljárások segítségével kivonhatjuk belőle a hasznosítható anyagokat.

A mezőgazdasági öntözés egyfajta víztisztításként is alkalmazható, hiszen a nem káros szennyvízben lévő szerves anyagokat a növények lebontják és felhasználják, a víz a talajtakarón átjutva szűrődik és ivóvízként kitermelhető a kutakból.

A szennyvíziszap


A szennyvíztisztítás mellékterméke a szennyvíziszap, mely sűrű ugyan, de folyékony halmazállapotú. A szennyvíziszap egy része hasznosítható, egy része azonban veszélyes hulladéknak minősül, ezért nagy körültekintést igényel a kezelése.

2018. március 11., vasárnap

Fűtési rendszerek a télikertben

Télikert fűtés terasz
Fűtés kell a beépített teraszra is

A beépített terasz hőmérsékletének szabályozása


A télikert vagy a beépített terasz akkor tekinthető befejezettnek, ha a burkolómunkákat követően, a berendezés előtt beszerelésre kerülnek a megfelelő légtechnikai berendezések. A téli hidegben fűteni, a nyári melegben pedig árnyékolni és hűteni kell a nagy üvegfelületekkel rendelkező télikertet. A fűtési rendszer megtervezését és csatlakoztatási lehetőségét a ház rendszerére a télikertépítő szakemberek végzik el.

Központi fűtés


A télikert a lakóház része, ezért általában az tűnik logikusnak, hogy az épületben, a már meglévő rendszert bővítsük ki, amennyiben ez lehetséges. A központi fűtés lényege, hogy egy központi egység szolgáltatja a hőenergiát, ez a kazán működhet gázzal, fával, elektromos árammal is, a hőt pedig csővezetéken keresztül szállítják a távolabbi helyiségekbe, általában vízközeg segítségével. A teraszon vagy a télikertben a radiátor vagy más nevén fűtőtest adja le a hőt. A vízközeggel működő központi fűtés egyenlően osztja el a ház különböző pontjain a meleget.

Elektromos fűtőtestek a télikertben


Az elektromos fűtés terén a az elterjedt megoldás a fűtőszálas berendezések használata. Hősugárzókat vagy hőágyúkat az üvegházak felfűtésére alkalmaznak, de csak rendkívüli esetben, mivel rendkívül költséges és nem hatékony az energiafelhasználása. Az utóbbi időben a télikertek esetében elterjed a Split klíma alkalmazása, ez egy olyan berendezés, amely nyáron légkondicionáló berendezésként működik, télen viszont képes meleg levegőt fújni a helyiségbe. Az elektromos, légfúvásos berendezések akkor a leg hatékonyabbal és takarékosak, ha a központi fűtés mellett alkalmazzuk, leginkább akkor van szükség ilyen eszközre, ha a beépített terasz lakószobaként funkcionál.

A klímaberendezés beépítése több előnnyel is jár:

  • képes hűteni és fűteni
  • szárító üzemmódban is működhet (a helyiség hőmérséklete nem változik)
  • automatikusan tartja a beállított hőmérsékletet.

Télikert fa fűtés
Fa tüzelésű kandalló a télikertben

Melegpadlós fűtés


A lakóhelyiségek fűtésére az egyik legjobb megoldás a melegpadlós fűtési rendszer. Mivel az emberek számára a láb hőérzetének biztosítása nagyon fontos, ezért a padlófűtéssel rendelkező helyiségek sokkal kellemesebbnek tűnnek. A padlófűtés ellen leginkább az szól, hogy nincs hagyománya Magyarországon, valamint bonyolult, de megvalósítható, többnyomású, több-hőmérsékletű rendszert kell kiépíteni. A radiátorokban a víz ideális hőmérséklete 70C körül van, míg a padlófűtésnél a 30-40C az ideális.

Minden télikert egyedi fűtési megoldást igényel, mely függ a már meglévő rendszertől és az épület adottságaitól. A télikert építés során a szakember határozza meg a megrendelő igényei szerint az alkalmazandó fűtési típust.

2018. január 5., péntek

Fapadló készítése a télikertben

Fapadló a télikertben
Egy jól sikerült fapadló burkolat.

Hajópadló, keményfa hajópadló és svédpadló


A télikertépítés egyik befejező mozzanata a megfelelő padlózat kialakítása. Sokan választanak kerámia, kő vagy műanyag padlóburkolatot, mivel ez könnyen tisztán tartható és ellenáll a nedvességnek és párának. A fapadló ezzel szemben jóval érzékenyebb a nedvességfajtákra, azonban jobb hőszigetelő, ezért lakószobába vagy társasági helyiségekbe célszerűbb ilyet építeni.

A hajópadló fektetéséről a télikertben


A hajópadlónál a deszkák szélessége a télikerten vagy beépített teraszon belül azonos legyen, de a szélek felé – a szakszerű csukás kialakítás miatt – az utolsó deszkában, deszkánként 1 centiméteres lépcsőben, legfeljebb összesen 2 centiméteres eltérés lehet.

A szegezést a télikert hajópadlója esetében 28/60-as bognárfejű szegekkel végezzük, párnafánként 2-2 db-ot 45 fokos szögben a horonyba vagy eresztékbe ütve. A szegezést felülről is végezhetjük, de ehhez a télikert megrendelőjének jóváhagyása szükséges. A deszkák, 4m hosszúságon felül, kötésben is toldhatók. A toldásokat azonban mindig csak párnafán végezhetők, merőleges, tisztán vágott végekkel. Csak azonos szélességű deszkákat szabad toldani.

Minden leszegezett sor alatt a feltöltést vagy szigetelést a kalapács fejével le kell döngölni, hogy később a padló ne rugózzon.

Használatbavétel előtt a télikert hajópadlóját le kell gyalulni vagy csiszolni.

Keményfa hajópadló a beépített teraszon


Szögezett fapadló a télikertben
Fapadló eresztékkel és szöggel.
A keményfa hajópadlódeszka nem szabványosított anyag. Általában tölgyfából vagy gőzölt bükkből készül, a parkettához hasonlóan csappal és árokkal, de tompán vannak levágva. Vastagsága gyalultan 22 mm, szélessége 6-10 centiméter, hossza 1,0-1,6 m.

A télikertben a keményfa hajópadló készítése lényegében megegyezik a puhafa hajópadlóéval, eltérés csak abban van, hogy az 1 méter névleges hosszúságú deszkákat váltott kötésben kell rakni, s ezáltal a párnafák tengelytávolsága közel felére, 50 cm-re csökken.

A télikert keményfa hajópadlóját felgyalulni csak használatbavétel előtt kell, és érdemes lakkozni.

Svédpadló


A télikertben épített svédpadló anyaga 22 milliméter vastag, legfeljebb 9 cm széles és kb. 1 m hosszú, három oldalt gyalult borovi fenyődeszka. Egyik hosszoldalán csappal, a másikon árokkal, két derékszögben levágott vége is csapos, illetve árkos.

A svédpadló kivitelezése a télikertben lényegében hasonló a hajópadlóéhoz, de a párnafákat itt egymáshoz közelebb, 40-50 cm-re, illetve olyan távolságra helyezzük el, hogy minden deszka három párnafához legyen rögzíthető. A deszkákat kétsoros téglakötésben, zsinór mellett fektetjük. A falak mentén borovifenyő székléccel szegélyezzük, és úgy, mint a hajópadlónál fejezzük be a télikert padlózását. A svédpadló előnye, hogy csatlakozásai zártak, anyaga kopásállóbb.