Zöldtetők a nagyvárosban

A zöldtetők nagyvárosokban való megjelenése számos előnnyel járhat az ott lakók számára, de a vidék városokban és falvakban is roppant hasznos lehet. Az alábbiakban éppen ezért összegyűjtöttük miért is éri meg a városi ingatlanok esetén zöldtetőt létesíteni, ha adottak hozzá a lehetőségeink.

Zöldtetők jelentősége a városban

A zöldtetők építése lassacskán az egyedüli módját jelentik a nagyvárosi zöldfelületek növelésének. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a városok központjában csak a megmaradt parkok területén találkozhatunk zöldterülettel, minden mást a betondzsungel váltott fel.

Ráadásul gyakran a városrendezési tervek is csak legfeljebb a régi parkok fenntarthatóságát, felújítását tűzik ki célul, újak létesítésére elvétve akad példa. Ilyen körülmények között a zöldtetők ökológiai szerepe felértékelődik és alapvető szempont, hiszen ökológiai kiegyenlítő funkciót biztosítanak, jelentős mértékben javítva a lakók életminőségét és közvetve anyagi hasznot is hozhatnak.

Tetőformák a télikert építés tervezésekor

Télikert és háztető egybeépítve

Milyen tetőformákat építhetünk?

A télikertépítés és tervezés kezdete előtt érdemes megismerkedni a ház tetőformáival.

A tető olyan építészeti formaképző elem, amely az épület vagy az építészeti együttes megjelenésének jellegét nagymértékben meghatározza.

A télikerteket és házakat lehatároló tetőket két fő csoportra osztjuk:

• lapostetőkre, amelyek hajlásszöge kisebb. mint 15 fok
• magastetőke, amelyek hajlásszöge nagyobb vagy egyenlő, mint 15 fok.

A házak és télikertek tetőtér-beépítési lehetőségeit vizsgálva a magastetőket kell előtérbe helyezni. A télikert építés során elkerülhetetlen a megfelelő tető kialakítása, ezért mindenképpen meg kell ismerkedni a tetők építésének egyes fogalmaival:

• tetőidom – a tetőfelületek és terek összessége
• tetőfelület – a külső hatásnak kitett sík vagy íves határolófelület
• eresz – a tetőfelület legalsó, többnyire vízszintes szegélye
• tarély vagy gerinc – tetőfelületek vagy a tetősík és fal metszésvonala az élben
• tetőcsúcs – a gerincvonalak találkozási pontja
• oromfal – a tetőteret a külső tértől elválasztó fal
• tűzfal – a tetőteret a külső tértől vagy a tetőtereket egymástól elválasztó és egyben tűzvédelmet is nyújtó fal
• tetőtér, padlástér – tetőfelületek, az orom vagy a tűzfal és a padlásfödém által határolt, beépítetlen tér a ház vagy télikert építésénél
• padlásfödém – a tetőtér alatti födémszerkezet
• tetőtéri födém – a beépített tetőteret lezáró belső födémszerkezet
• padlásablak – a tetőtér megvilágítására és szellőzésére a tetősíkba helyezett ablak a télikert vagy ház építésekor kialakítva

A különböző tetőformák jellemzők lehetnek egy-egy város vagy falu épületeire és házaira. A régi magyar falusi házak fésűs építése, oromfalas nyeregtetői évszázadok hosszú során alakították az utcaképet. Városokban, így Budapesten elterjedtek a manzárdtetők, a kertvárosokban pedig üveg tetőzetű kültéri teraszokat találunk.