Télikert és háztető egybeépítve |
Milyen tetőformákat építhetünk?
A télikertépítés és tervezés kezdete előtt érdemes megismerkedni a ház tetőformáival.
A tető olyan építészeti formaképző elem, amely az épület vagy az építészeti együttes megjelenésének jellegét nagymértékben meghatározza.
A télikerteket és házakat lehatároló tetőket két fő csoportra osztjuk:
- lapostetőkre, amelyek hajlásszöge kisebb. mint 15 fok
- magastetőke, amelyek hajlásszöge nagyobb vagy egyenlő, mint 15 fok.
A házak és télikertek tetőtér-beépítési lehetőségeit vizsgálva a magastetőket kell előtérbe helyezni. A télikert építés során elkerülhetetlen a megfelelő tető kialakítása, ezért mindenképpen meg kell ismerkedni a tetők építésének egyes fogalmaival:
- tetőidom – a tetőfelületek és terek összessége
- tetőfelület – a külső hatásnak kitett sík vagy íves határolófelület
- eresz – a tetőfelület legalsó, többnyire vízszintes szegélye
- tarély vagy gerinc – tetőfelületek vagy a tetősík és fal metszésvonala az élben
- tetőcsúcs – a gerincvonalak találkozási pontja
- oromfal – a tetőteret a külső tértől elválasztó fal
- tűzfal – a tetőteret a külső tértől vagy a tetőtereket egymástól elválasztó és egyben tűzvédelmet is nyújtó fal
- tetőtér, padlástér – tetőfelületek, az orom vagy a tűzfal és a padlásfödém által határolt, beépítetlen tér a ház vagy télikert építésénél
- padlásfödém – a tetőtér alatti födémszerkezet
- tetőtéri födém – a beépített tetőteret lezáró belső födémszerkezet
- padlásablak – a tetőtér megvilágítására és szellőzésére a tetősíkba helyezett ablak a télikert vagy ház építésekor kialakítva
A különböző tetőformák jellemzők lehetnek egy-egy város vagy falu épületeire és házaira. A régi magyar falusi házak fésűs építése, oromfalas nyeregtetői évszázadok hosszú során alakították az utcaképet. Városokban, így Budapesten elterjedtek a manzárdtetők, a kertvárosokban pedig üveg tetőzetű kültéri teraszokat találunk.