Vízigényes és szárazságtűrő növények a télikertben

Árnyékolás, fűtés és öntözés

Vízigényes növények a télikertben

A télikert építés megkezdését rengeteg dolog motiválhatja, melyek különböző mértékben befolyásolják a megrendelő terveit. Az egyik ok, ami miatt érdemes lehet megrendelni egy jól legyártott műanyag szerkezetet, hogy létrehozzunk egy gyönyörű virágoskertet, mely egész évben gyönyörködtet. A beépített teraszon vagy a télikertben a legkülönbözőbb növények nevelhetők, de mindegyiknek figyelembe kell venni az igényeit.

Szárazságtűrő vagy vízigényes?

A télikert típusától függően kell a megfelelő növényeket kiválasztani, vagy a növények igényeihez viszonyítva kell alakítani a konstrukciót. Egy déli fekvésű télikert például kiváló plusz hőszigetelő, azonban gyakran előfordulhat a túlmelegedés, ilyenkor árnyékolni kell. A legtöbb melegkedvelő növény számára káros lehet a télikertben kialakuló, árnyékolás nélkül akár a 60-70 C° fokot is elérő hőmérséklet.

Az északi fekvésű télikertben éppen ellenkezőleg, előfordulhatnak olyan időszakok, amikor túl alacsony a hőmérséklet a növények számára, ilyenkor fűtenünk kell azt, ilyen esetben a növények vízigénye is minimális.

Öntözés és vízigény

A modern öntözőrendszer és a megfelelő mennyiségű és minőségű víz feleslegessé teszi azt a kérdést, hogy szárazságtűrő vagy nedvességkedvelő növényt akarunk tartani. A szakszerű árnyékolással, fűtéssel és öntözőrendszerrel ellátott télikertben bármilyen virágot vagy gyümölcsöt sikerrel nevelhetünk.

A logika azt diktálja azonban, hogy az ilyen fantasztikus mikroklímával rendelkező kertben olyan növényeket tartsunk, melyek az adott éghajlati viszonyok között nem képesek szabadon élni. A különleges fajok közül a vízigényesek és a szárazságtűrő pozsgások is lélegzetelállító környezetet teremtenek. A zöld növényvilág fantasztikus felüdülést nyújt a szürke hétköznapokban is.

Milyen vizet használjunk?

Az öntözőrendszerek többsége az ivóvízhálózatban lévő vizet használja. Sajnos nagyon gyakran ennek a víznek a minősége nem csak az emberek szervezetére lehet káros, de a növényekre sincs jó hatással. A túl sok klórt tartalmazó víz elpusztíthatja növényeinket, ezért a télikertben nevelt drága és értékes növények öntözésére használjunk környezetbarát eljárásokkal tisztított, kezelt vizet.

A föld vízkészlete

A vízkészlet származása

A föld vízkészkete

Földünk és testünk túlnyomó része víz, a föld vízkészletének pontos meghatározására mégsem született egységes és pontos meghatározás. A vízkészlet alkotórészeinek mennyiségeit nagyjából megfelelő pontosséggal, azonban a litoszféra mélyebb rétegeinek vízkészleét illetően csak durva becslésekkel rendelkezünk.

A vízkészlet mennyiségének jelenleg érvényes becslése:

• litoszféra (kötött víz) – 253 900 köbkilométer
• litoszféra (szabad víz) – 8060
• viágóceán – 1 348 000 (a föld vízkészletének 82%-a)
• sarkvidéki és magashegyi jég – 27 820
• édesvizű tavak – 125
• sós tavak – 100
• vízfolyások – 1,25
• élőlények – 1,13
• légkör – 12,3
• Összesen 1 638 020 köbkilométer.

Hogyan oszlik el a vízkészlet?

A vízkészlet alapvető arányai mindenképpen világosak: a vizek túlnyomó része az óceánokban hullámzik, s emellett csak a litoszféra kötött, a körforgásból kieső vize képvisel jelentékeny hányadot. Ez utóbbi bizonytalan ismeretét jelzi, hogy vannak becslések, amelyek a fent említett mértéknél 3-4szer többre teszik.

A jég zöme az antarktiszi és grönlandi jégtakaróban van, s jóllehet ez az óceán vizének csak 2%-a, ahhoz mégis elég tekintélyes mennyiségű, hogy jelentékeny olvadás esetén észrevehető általános tengevízszint-emelkedést okozzon.

Teljes olvadás esetén körülbelül 70 méterrel emelné az óceánok szintjét.

A vízkészlet kialakulása

Jelenlegi tudásunk szerint a Föld vízkészlete égitestünk belső anyagainak gázleadása révén alakult ki. Általában ez a folyamat teremtette meg az égitestek korai, primitív légkörét, amelynek bolygónk anyagi összetétele következtében a vízgőz jelentős összetevője volt. A gázburkot főként a vulkanizmus termelte. A légkörbe került vízgőz kisebb-nagyobb része, a környezeti hőmérséklettől függően cseppfolyós állapotban halmozódott fel a felszínen, illetve annak közelében. A föld kérgének megszilárdulása utáni időkben a vulkáni tevékenység lelassult, a keletkezett víz egy része fotodisszociáció útján elbomlott, mindaddig, míg az ózonpajzs létre nem jött.

Ezután a víz felbomlása és a vulkáni tevékenység is elhanyagolható mennyiségűre csökkent.

Napjainkban a vulkánokból évente kikerülő új vízmennyiség 0,1 köbkilométerre tehető, ezt egyes tudósok juvenilisnek, újonnan született víznek nevezik.