Szennyvíz tisztítás

Így készül az ivóvíz

Szennyvíz tisztítás és ivóvíz kezelés

Az ivóvízkezelés a szennyvíztisztítással kezdődik és azzal is fejeződik be, hiszen nem mindegy, hogy a vezetékbe kerülő vizet milyen forrásból szerezzük be. A technológiai folyamatok megismerése előtt érdemes meghatározni a szennyvíz fogalmát: a különféle vízhasználatok során keletkező, ásványi és szerves szennyeződéseket tartalmazó víz, amelyet a közüzemi csatornahálózaton külön vagy a csapadékvízzel együtt vezetnek el.

Szennyvíztisztítás

A szennyvíztisztítás a szennyvíz szennyező anyagainak lebontása. Legfontosabb feladata, hogy olyan mértékben eltávolítsa a káros anyagokat és szennyeződéseket, hogy a természet számára ne jelentsen veszélyt.

A szennyvíztisztítást általában három lépésben végzik el:

• első lépés az ülepítés és szűrés, ez egy mechanikai tisztítási eljárás, mely során fizikai módon távolítják el a szennyeződéseket

• a második lépés a biológiai tisztítás, mely során mikroorganizmusok segítségével lebontják a vizet szennyező szerves anyagokat
• harmadik lépésként eltávolítják a vízből az oldott ásványi anyagokat.

A szennyvíz tisztítását követően a megfelelő szűrőberendezések és fertőtlenítőszerek alkalmazásával ivóvíz is előállítható.

A szennyvíz hasznosítása

A szennyvízben található ásványi anyagokat az iparban és a mezőgazdaságban hasznosíthatjuk. A hasznosítás kétféle módon történhet: egyrészt a teljes szennyvizet felhasználhatjuk öntözésre, vagy a megfelelő eljárások segítségével kivonhatjuk belőle a hasznosítható anyagokat.

A mezőgazdasági öntözés egyfajta víztisztításként is alkalmazható, hiszen a nem káros szennyvízben lévő szerves anyagokat a növények lebontják és felhasználják, a víz a talajtakarón átjutva szűrődik és ivóvízként kitermelhető a kutakból.

A szennyvíziszap

A szennyvíztisztítás mellékterméke a szennyvíziszap, mely sűrű ugyan, de folyékony halmazállapotú. A szennyvíziszap egy része hasznosítható, egy része azonban veszélyes hulladéknak minősül, ezért nagy körültekintést igényel a kezelése.

Fűtési rendszerek télikertben, kültéri teraszon

 Kültéri teraszok fűtése infrasugárzókkal

A beépített terasz hőmérsékletének szabályozása

Fűtés kell a beépített teraszra is

A télikert vagy a beépített terasz akkor tekinthető befejezettnek, ha a burkolómunkákat követően, a berendezés előtt beszerelésre kerülnek a megfelelő légtechnikai berendezések. A téli hidegben fűteni, a nyári melegben pedig árnyékolni és hűteni kell a nagy üvegfelületekkel rendelkező télikertet. A fűtési rendszer megtervezését és csatlakoztatási lehetőségét a ház rendszerére a télikertépítő szakemberek végzik el, illetve az infrafűtési rendszer kiépítése képezheti villamossági szakeber feladatás is keresőmarketing tanácsadás mellett.

Központi fűtés és infrafűtés hősugárzókkal

A télikert a lakóház része, ezért általában az tűnik logikusnak, hogy az épületben, a már meglévő rendszert bővítsük ki, amennyiben ez lehetséges. A központi fűtés lényege, hogy egy központi egység szolgáltatja a hőenergiát, ez a kazán működhet gázzal, fával, elektromos árammal is, a hőt pedig csővezetéken keresztül szállítják a távolabbi helyiségekbe, általában vízközeg segítségével. A teraszon vagy a télikertben a radiátor vagy más nevén fűtőtest adja le a hőt. A vízközeggel működő központi fűtés egyenlően osztja el a ház különböző pontjain a meleget.

Elektromos fűtőtestek a télikertben

Az elektromos fűtés terén a az elterjedt megoldás a fűtőszálas berendezések használata. Hősugárzókat vagy hőágyúkat az üvegházak felfűtésére alkalmaznak, de csak rendkívüli esetben, mivel rendkívül költséges és nem hatékony az energiafelhasználása. Az utóbbi időben a télikertek esetében elterjed a Split klíma alkalmazása, ez egy olyan berendezés, amely nyáron légkondicionáló berendezésként működik, télen viszont képes meleg levegőt fújni a helyiségbe. Az elektromos, légfúvásos berendezések akkor a leghatékonyabbal és takarékosak, ha a központi fűtés mellett alkalmazzuk, leginkább akkor van szükség ilyen eszközre, ha a beépített terasz lakószobaként funkcionál.

Fűtés infravörös sugárzókkal

Kültéri teraszok fűtése

Erre a célra az infrasugárzók felelnek meg leginkább. Az infravörös fényt - hősugárzást - kibocsátó ilyen fűtőtestek alkalmazása esetében a hőáram nem a felfelé távozó levegőt melegíti fel (ez energiapocsékolás lenne), hanem a légtéren zavartalanul áthatolva közvetlenül a teraszon lévő emberi testeket melegíti - ezzel kellemes hangulatot is biztosítva. A fedett vagy kültéri teraszokon az infrasugárzó a vendéglátóipari egységek alapfelszerelése.

• A vendéglátóiparban kültéri teraszok fűtése
  

A klímaberendezés beépítése több előnnyel is jár:

• képes hűteni és fűteni
• szárító üzemmódban is működhet (a helyiség hőmérséklete nem változik)
• automatikusan tartja a beállított hőmérsékletet.

Fa tüzelésű kandalló a télikertben

Melegpadlós fűtés

A lakóhelyiségek fűtésére az egyik legjobb megoldás a melegpadlós fűtési rendszer. Mivel az emberek számára a láb hőérzetének biztosítása nagyon fontos, ezért a padlófűtéssel rendelkező helyiségek sokkal kellemesebbnek tűnnek. A padlófűtés ellen leginkább az szól, hogy nincs hagyománya Magyarországon, valamint bonyolult, de megvalósítható, többnyomású, több-hőmérsékletű rendszert kell kiépíteni. A radiátorokban a víz ideális hőmérséklete 70C körül van, míg a padlófűtésnél a 30-40C az ideális.

Minden télikert egyedi fűtési megoldást igényel, mely függ a már meglévő rendszertől és az épület adottságaitól. A télikert építés során a szakember határozza meg a megrendelő igényei szerint az alkalmazandó fűtési típust.

Fapadló készítése a télikertben

Egy jól sikerült fapadló burkolat.

Hajópadló, keményfa hajópadló és svédpadló

A télikertépítés egyik befejező mozzanata a megfelelő padlózat kialakítása. Sokan választanak kerámia, kő vagy műanyag padlóburkolatot, mivel ez könnyen tisztán tartható és ellenáll a nedvességnek és párának. A fapadló ezzel szemben jóval érzékenyebb a nedvességfajtákra, azonban jobb hőszigetelő, ezért lakószobába vagy társasági helyiségekbe célszerűbb ilyet építeni.

A hajópadló fektetéséről a télikertben

A hajópadlónál a deszkák szélessége a télikerten vagy beépített teraszon belül azonos legyen, de a szélek felé – a szakszerű csukás kialakítás miatt – az utolsó deszkában, deszkánként 1 centiméteres lépcsőben, legfeljebb összesen 2 centiméteres eltérés lehet.

A szegezést a télikert hajópadlója esetében 28/60-as bognárfejű szegekkel végezzük, párnafánként 2-2 db-ot 45 fokos szögben a horonyba vagy eresztékbe ütve. A szegezést felülről is végezhetjük, de ehhez a télikert megrendelőjének jóváhagyása szükséges. A deszkák, 4m hosszúságon felül, kötésben is toldhatók. A toldásokat azonban mindig csak párnafán végezhetők, merőleges, tisztán vágott végekkel. Csak azonos szélességű deszkákat szabad toldani.

Minden leszegezett sor alatt a feltöltést vagy szigetelést a kalapács fejével le kell döngölni, hogy később a padló ne rugózzon.

Használatbavétel előtt a télikert hajópadlóját le kell gyalulni vagy csiszolni.

Keményfa hajópadló a beépített teraszon

Fapadló eresztékkel és szöggel.

A keményfa hajópadlódeszka nem szabványosított anyag. Általában tölgyfából vagy gőzölt bükkből készül, a parkettához hasonlóan csappal és árokkal, de tompán vannak levágva. Vastagsága gyalultan 22 mm, szélessége 6-10 centiméter, hossza 1,0-1,6 m.

A télikertben a keményfa hajópadló készítése lényegében megegyezik a puhafa hajópadlóéval, eltérés csak abban van, hogy az 1 méter névleges hosszúságú deszkákat váltott kötésben kell rakni, s ezáltal a párnafák tengelytávolsága közel felére, 50 cm-re csökken.

A télikert keményfa hajópadlóját felgyalulni csak használatbavétel előtt kell, és érdemes lakkozni.

Svédpadló

A télikertben épített svédpadló anyaga 22 milliméter vastag, legfeljebb 9 cm széles és kb. 1 m hosszú, három oldalt gyalult borovi fenyődeszka. Egyik hosszoldalán csappal, a másikon árokkal, két derékszögben levágott vége is csapos, illetve árkos.

A svédpadló kivitelezése a télikertben lényegében hasonló a hajópadlóéhoz, de a párnafákat itt egymáshoz közelebb, 40-50 cm-re, illetve olyan távolságra helyezzük el, hogy minden deszka három párnafához legyen rögzíthető. A deszkákat kétsoros téglakötésben, zsinór mellett fektetjük. A falak mentén borovifenyő székléccel szegélyezzük, és úgy, mint a hajópadlónál fejezzük be a télikert padlózását. A svédpadló előnye, hogy csatlakozásai zártak, anyaga kopásállóbb.